Keresés
  • Spisák Dorottya

Beszélgettünk Limpár Imrével

A 2021-es őszi félévben az FMN vendégelőadója volt Limpár Imre tanácsadó

szakpszichológus, akinek nevével több televíziós műsorban, könyvesboltokban, de akár

előadások, workshopok alkalmával is találkozhatunk. Ebben a blogbejegyzésben kedves

olvasóink az ő karrierjéről és szerzeményeiről olvashatnak.


Amikor néhány évvel ezelőtt lehetőségem nyílt arra, hogy részt vegyek Imre egy

időgazdálkodás és egy stresszkezelés workshopján, két dolog jutott eszembe, mint első

benyomás. Az egyik, hogy nem ismerek még egy személyt, aki minden szituációra és

kérdésre egy-egy idézettel tud felelni. A másik gondolatom az volt, hogy kevés ilyen

praktikus és hiteles emberrel találkoztam eddigi életem során, mint ő.


Munkásságáról a beszélgetésünk elején úgy nyilatkozott: „Az a pszichológus vagyok, aki nem annyira a múltban vájkál, hanem a jövő érdekli, aki szereti a praktikus hogyanokat.”

Szakterületei a karriermenedzsment, az időgazdálkodás, a stressz- és konfliktuskezelés, az önbizalom pszichológiája és a transzgenerációs hatás vizsgálata, melyek rendszeresen képezik témáját előadásainak, illetve megjelent köteteiben is részletesen foglalkozik velük.


Szakmai életútjának legfontosabb mérföldkövei voltak például a Honvédségnél töltött

időszak, ahol úgy fogalmazott: „Mélyvízbe kerültem és megtanultam úszni benne.” Karrierét,

jellemét sok-sok apró tényező alakította, és bár lehetett volna kutatópszichológus is, számára érdekesebb volt azzal foglalkozni, hogy mi az a praktikus tudás, amivel az egyén néha kivétel lehet, és abba a felső 18-20%-ba tartozhat. Úgy fogalmazott: „Egy pszichoterapeutának nagy türelemre van szüksége, mert egy jó terápia nem hónapokig tart, hanem sok-sok évig, és ez egy újratalálkozás a régi önmagunkkal.” Imre azt is elárulta, hogy ő nem rendelkezik ekkora türelemmel, így nem is szeretne terápiát csinálni, ő maga arra való, hogy felkészítse, alkalmassá tegye a klienseket a terápiára, a terapeuták pedig végigkísérik őket az útjukon.

Emellett kiemelte, hogy kedvenc félszakmai szava a „felvértezés”. Az egyén sok mindent

tehet önmagáért. „A társadalmi trendekkel kapcsolatban nagyon lesújtó a véleményem, az

egyénben viszont töretlenül hiszek, hogy lehet időnként kivétel, ha nem is mindenki.”


„Élj úgy, hogy fölötted csak a Jóisten lakjon!” – Olvashatjuk Imre 100 mondat, amely

megváltoztatta az életemet című kötetében, mint transzgenerációs tégla [szülőktől kapott

üzenetrendszer, amelyek alapján döntést hozunk magunkra, kapcsolatainkra és a világra

vonatkozóan], amely többek között azt is megalapozta, hogy jelenleg majdnem 10 éves

vállalkozását irányítja.

Számomra egy nagyon jó élmény volt a 100 mondat című könyvet olvasni, amelynek

hitelességét csak növeli, hogy a szerző a saját életéből ragadott ki 100 apró mozzanatot,

amelyek formálták őt, meghatározták cselekedeteit, döntéseit. Beszélgetésünk során szó esett arról is, mi volt a motivációja arra, hogy könyvet írjon, és nagyon érdekelt minket az is, hogy egy személy hogyan jut el arra a pontra, hogy a mondatokhoz tartozó történeteket ilyen

nyíltan elmesélje.


„Ennek a könyvnek edukációs célzata volt, hogy az olvasó maga is gondolkozzon el,

töprengjen. Kadarkai Endre a 100 mondat bemutatón azt mondta, hogy ez a könyv rafináltan

van megírva, mert nagyon önfeltárónak tűnik, de valójában az olvasót löki merengésbe,

gondolkodásba. Öntalálkozás van a legtöbb személy életében, önismeretről már sokszor szó

sincs, mert valójában nem értjük magunkat, és ehhez kell a belső párbeszéd. Popper Péter

volt a legnagyobb hatással munkásságomra, egyszer ő azt mondta, hogy az életünkből kell

pszichológiát csinálni, nem a tankönyvekből.”


Imre a beszélgetésünk során azt is megosztotta velünk, hogy ezt a könyvet megírni már nem

volt akkora nagy falat, mint amilyennek gondolnánk, az előkészület néha nehezebb, mint

maga az út. Sokak számára félelmetesnek tűnhet, hogy ekkora közönség előtt ilyen apró

részleteket osszon meg az életéről. Imre ezt úgy magyarázta, hogy ami nincs megmunkálva a pszichés működésben, az nagyon sokáig zavar bennünket, de ha valami a helyére került,

csattantak a fogaskerekek, az már csak információ – utána egyszerű róla beszélni –, viszont ez időbe telik, míg ide eljut az ember. Ezt a kötetet azoknak ajánlja, akik egy kicsit le akarnak

lassulni és önmagukba nézni, találkozni önmagukkal.



A 100 mondat előtt megjelent kötete A siker tervezhető című könyve előadások, cikkek nyomvonalán íródott, ezeket sűrítette egy téridőbe. Ezt a kötetet azoknak ajánlja, akiknek

felvértezésre van szükségük, kézzelfogható hogyanokat szeretnének, mint a stresszkezelés, az erőforrások mobilizálása, mit kezdjünk az energiavámpírokkal stb.



Első két kötetét én magam is szívből ajánlom bárkinek. A könnyed nyelvezet és a könyvekben lapuló színes történetek által nagyon jó olvasásélményt nyújtanak, és ne feledkezzünk meg arról sem, hogy hatalmas felismerésekhez juttatja az olvasót önmagával kapcsolatban.


Imre a beszélgetésünk végén megosztotta velünk, hogy jelenleg két téma foglalkoztatja

nagyon. Az egyik a szökési sebesség lélektana, amely azt takarja, hogyan lehet azt a szökési sebességet elérni, amely kimozdít minket a szülők által az életünkben létrehozott gravitációs térből. A másik téma még nincs teljesen kidolgozva, ez a demagógia szeizmográf nevet kapta, mellyel egy későbbi kötetben lehetséges, hogy találkozni fogunk.


Limpár Imre: https://www.facebook.com/limparimre

#100mondat #limparimre

Közreműködtek: Szálkai Kornélia, Császár Orsolya

21 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése

A következő blogbejegyzésünkben Cselényi Flóra, 5. generációs FMN alumna mesél az egyetemi élményeiről, külföldi tanulmányi tapasztalatairól és arról, hogy milyen a Google-nél dolgozni. Flóra a Budape